LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Amikor stresszhelyzetbe kerülünk, a szervezetben hatalmas mennyiségű adrenalin kering, felkészítve a testet a vészhelyzetre. A szervezet által felszabadított adrenalint a szakirodalom általában „küzdj meg, vagy menekülj!” (fight or flight) válasznak nevezi. Ez arra készíti fel a szervezetet, hogy megbirkózzon a hirtelen fizikai veszélyekkel, mint például egy baleset vagy bármilyen káros esemény, melyet az agy észlel. A stressztényezők is kiváltanak ilyen „küzdj meg, vagy menekülj!” választ.
Szervezetünk bizonyos mennyiségű, időnként jelentkező stresszel képes megbirkózni. Ha azonban a feszültség állandóan visszatér, fennáll a testi-lelki károsodás veszélye. Amikor valaki látszólag jelentéktelen stressznek hosszú ideig van kitéve, képtelen lesz kezelni a hétköznapi problémákat. Elfogja a szorongás. Hol feszültnek, hol pedig hiperaktívnak érzi magát. Arról néha elfeledkezünk, hogy a hosszú távú károsodás súlyos is lehet. A hosszan tartó feszültség következménye agyvérzés, álmatlanság, tályog, magas vérnyomás, magas vérkoleszterinszint is lehet. A stressz megzavarja az emésztési folyamatokat is, elősegíti a gyomorfekély kialakulását és bélpanaszok jelentkezését. Ismeretes az is, hogy a stressz rossz hatással van az immunrendszerre, csökkenti ellenállóképességünket a betegségekkel szemben.
Amikor csak lehet, érdemes gyakorlati intézkedéseket foganatosítani, például megvitatni bajainkat orvosunkkal, élettársunkkal vagy egy tanácsadóval; az olyan káros szokásokat pedig, mint a dohányzás vagy az alkoholfogyasztás, kerülni kell. A rendszeres testmozgás javítja a vérkeringést, ügyel a testsúlyra és a vérnyomásra, ezenkívül jó lehetőség a szellemi feszültséget oldó lazításra is, mely a jó egészség elengedhetetlen feltétele.
