Hüllők

A hosszú téli álom után márciusban vagy áprilisban párzik, de nemi aktivitása a jelek szerint más hónapokban is megmarad. A nőstény kb. 10-16 tojását valamely nyirkos helyre rejti. Megfelelő hőmérséklet esetén az ivadékok 55-60 nap múltán kelnek ki, ekkor 25-30 cm-esek. Az első hónapokban jórészt gyíkokat fogyasztanak, később szopós egereket …

Jegyei: nagy, karcsú, hajlékony sikló, hosszúkás feje élesen elhatárolódik a nyaktól, szeme viszonylag nagy, szembogara kerek, testpikkelyei simák, farka pedig hosszú. Teste sárgásbarna, barna vagy olajszínű, és eltekintve attól, hogy hátán és oldalán számos pikkely fehéren szegett, mintázatlan. Tarkóján oldalt halvány- vagy mélysárga, gyakran sötét keretes folt lehet. Hasa fehéres …

Jegyei: igen nagy, erőteljes alkatú sikló, hosszúkás, felül barna fej, a szemtől a szájszegletig érő sötét csík és tarajos háti pikkelyek jellemzik. Többnyire egyöntetű sárgásbarna vagy barna hátoldalát 4 hosszanti csík díszíti, amelyek hátrafelé haladva fokozatosan elhalványulnak, majd eltűnnek. A has sárgás, sok példányon sötét pettyekkel hintett. A fiatalok színezete …

A leopárdsikló tetszetős külsejéről kapta a nevét, természetesen a leopárdról. Nagyon szereti a napsugarakat gyakran a napozóhelyen marad még naplemente után is, ekkor a talajból kisugárzó hőt használja fel. Párzása májusra vagy júniusra esik. A hím ezalatt párjára akaszkodik, annak tarkójába harapva. Ha a nőstény még nem kész a párzásra, …

Jegyei: karcsú, feltűnő színezetű sikló, feje élesen elválik a nyaktól, szeme nagy, pupillája kerek, pikkelyei simák, farka hosszú. Hátán sárgás, szürke vagy vörhenyesbarna alapon egy sor vörösbarna vagy vörös, feketén szegélyezett, keresztirányú folt látható. Oldala szabálytalan közökkel fekete foltos, hasának elülső része halványsárgás, hátrébb feketésbe megy át. Fején szembetűnő fekete …

Európai gyíkászkígyó táplálékai: gyíkok, kígyók, rágcsálók és madarak. A gyíkászkígyó féktelen vadász, kíméletlenül üldözi áldozatát, és ott csap le rá, ahol csak éri. Hatékony méreggel és méregfogakkal is rendelkezik, de áldozatát először leteperi és szorosan körülöleli, és többnyire csak akkor marja meg, amikor már annyira elnyelte, hogy a felső állkapcsán …

Jellegzetességei: igen nagy izmos sikló, feje középtájt hosszában lapított, felső állkapcsa előreálló, kerek pupillájú, feltűnően nagy szeme pedig kiugró perem alatt ül. Teste egyszínű, vagy világos és sötét foltokkal és vonalakkal mintás. Háta többnyire egyöntetű sárgás, világosszürke, szürkésbarna vagy feketés, gyakran kis világos és sötét pöttyök borítják. Hasa krémsárga vagy …

A Páncélos seltopuzik ellenségeiként nagyobb emlősök, pl. a róka. ill. főként ragadozó madarak jöhetnek számításba. A fiatalokat a sünök és a kígyók is megeszik. Súlyosabb veszteségeket azonban csak az ember pusztításai okoznak. Általában kígyónak nézik és agyonütik őket. Az autóutakon lassan, gyámoltalanul átkúszó Páncélos seltopuzikokat is gyakran nemcsak véletlenül, hanem …

Jegyei: nagy, izmos, kígyóhoz hasonlító külsejű lábatlan gyík, jókora, hegyes fejjel és jól látható fülnyílással. Jellegzetes tekintete, csukható szeme és kerek szembogara van. Erős pikkelyekkel fedett testének oldalán a nyaktól a kloákáig érő barázda húzódik. Hosszú, a törzstől alig elváló, hegyes farka durva bánásmód esetén letörhet. Új, hegyes farok ekkor …

Magyarországon középhegységi erdeinkben mindenfelé gyakori. Élőhelye: napos vagy kissé árnyékolt, enyhén üde biotópok, gazdag talajközeli vegetációval és cserjeszinttel. Kedveli a dús aljnövényzetű, mohával, páfránnyal, korhadó farönkökkel és kövekkel borított aljzatú lombos erdőket, a lápokat, nedves réteket, valamint a parkokat és kerteket is. Északon elsősorban a síkságok lakója. A középhegységekben 1000 …