A kecskebékáknál felfedeztek fejlődési rendellenességeket, amelyek miatt már környezeti mérgezés hatására is gyanakodtak, onnan adódnak, hogy a növekvő embrió sejtosztódása során a kromoszómák egyenlőtlenül oszlanak meg. Így a test felépítéséhez szükséges bizonyos információk hiányozhatnak, mondjuk a bal hátsó lábé, és az ebihalnak csak három lába nő. Efféle hiányosságok bármely testrészen …
Érdekel a cikk folytatása? »Kecskebéka hibridizáció
Ez a jelenség, de főként az a tény, hogy egyfelől a tavi békával, másfelől a kis tavibékával szinte minden ismertetőjegy tekintetében átfedések mutatkoznak, már régen felvetették a gyanút, hogy nem három önálló fajról van szó. A zöld békák számos európai állományát igen nehéz pontosan meghatározni. A kis tavibéka önállóságát sokáig …
Érdekel a cikk folytatása? »A Kis tavibéka jellegzetessége
A legkisebb zöld béka faj, orra hegyes, teste karcsú. Egészében véve hasonló a tavi békához, de finomabb alkatú, világosabb és hátsó lába láthatóan rövidebb. Testhossza 4-5 cm, csak kivételesen nagyobb. A 9 cm-es példányok igen ritkának mondhatók. A fajra jellemző a nagy, kemény és éles peremű belső sarokgumó, amely az …
Érdekel a cikk folytatása? »A Kecskebéka jellegzetességei
Nagysága kb. a tavi béka és a kis tavibéka között áll, de meglehetősen változó. A kifejlett kecskebéka átlagos testhossza úgy 10 cm. A nagyobb nőstények 12 cm-esre is megnőnek, de a nemek közti különbség eléggé elmosódott. A hátoldal színezete és mintázata változó; általában véve azonban erősen emlékeztet a kis tavibékáéra. …
Érdekel a cikk folytatása? »A Kis tavibéka elterjedése
Franciaországtól kelet felé Oroszországig, északon Dél-Svédországig, délen Olaszországig és a Balkán-félszigetig terjedt el. Pontosabb képet azonban nehéz lenne adni, mivel nagyon könnyen összetéveszthető a két másik zöld béka fajjal. Élőhelye: sokkal inkább a kisvizek, a tavacskák és pocsolyák lakója, mint nagy termetű testvérfajai, a tavi béka és a kecskebéka, amelyekkel …
Érdekel a cikk folytatása? »A Tavi béka előfordulása
Az areál két részre oszlik, az egyik a Pireneusi-félszigetet, valamint Dél- és Nyugat-Franciaország egyes tájait foglalja magába, míg a keleti rész Németországtól keletre Oroszországig és délkeletre a Balkánon át Görögországig terjed. A fajt Olaszországba és Angliába is betelepítették egy-egy helyre. Élőhelye: folyó menti ligetek és tavak közelében, északabbra (különösen ott, …
Érdekel a cikk folytatása? »A Tavi béka jellegzetességei
A zöld vagy vízi békák igen nagy, robusztus alkatú képviselője, a kifejlett tavi béka minden más európai békánál jól láthatóan termetesebb. A nagy példányok testhossza a 15 cm-t, kivételesen a 17 cm-t is elérheti. Az ilyen „békaóriások” könnyen megkülönböztethetők a többi fajtól. A vadon élő állományoknak ezek azonban csak csekély …
Érdekel a cikk folytatása? »A Görög és a Spanyol barna béka
Görög barna béka Jegyei: kifejezetten zömök béka, orra tompa, teste lelapított, hasa világos. Hossza kevéssel 7 cm fölött is lehet. Két válla között jellegzetes, fordított V alakú jegy. Szürke torkát középen világos csík vágja ketté. Úszóhártyái csaknem elérik az ujjak hegyét, előrehajlított hátsó lábán a sarokgumó éppen túlér az orr …
Érdekel a cikk folytatása? »Az Erdei béka elterjedése
Franciaországtól Németország középső részein át keleten a Fekete-tengerig és délen az Égei – tengerig megtalálható. valamint szinte egész Olaszországban és Szicíliában is. Európán kívül előfordul Irán északnyugati térségéig. Ezen az óriási területen belül sincsenek földrajzilag elkülöníthető alfajai. Élőhelye: a lombos erdők és különösen a galériaerdők. a hozzájuk csatlakozó nedves rétek …
Érdekel a cikk folytatása? »Az Erdei béka jellegzetességei
Elég nagy, de karcsú testű béka, hátsó lábai feltűnően hosszúak. Az óvatosan a test mellett előrefektetett hátsó lábsarokgumója jól láthatóan (kb. 2-3 mm-rel vagy többel) túlér az orr csúcsán. A kifejlett erdei békák az orruk hegyétől a kloákáig mérve 6-7 cm hosszúak. A nagyobb nőstények 9 cm-t is elérhetnek, a …
Érdekel a cikk folytatása? »