Állatok

Jegyei: karcsú, feltűnő színezetű sikló, feje élesen elválik a nyaktól, szeme nagy, pupillája kerek, pikkelyei simák, farka hosszú. Hátán sárgás, szürke vagy vörhenyesbarna alapon egy sor vörösbarna vagy vörös, feketén szegélyezett, keresztirányú folt látható. Oldala szabálytalan közökkel fekete foltos, hasának elülső része halványsárgás, hátrébb feketésbe megy át. Fején szembetűnő fekete …

Európai gyíkászkígyó táplálékai: gyíkok, kígyók, rágcsálók és madarak. A gyíkászkígyó féktelen vadász, kíméletlenül üldözi áldozatát, és ott csap le rá, ahol csak éri. Hatékony méreggel és méregfogakkal is rendelkezik, de áldozatát először leteperi és szorosan körülöleli, és többnyire csak akkor marja meg, amikor már annyira elnyelte, hogy a felső állkapcsán …

Jellegzetességei: igen nagy izmos sikló, feje középtájt hosszában lapított, felső állkapcsa előreálló, kerek pupillájú, feltűnően nagy szeme pedig kiugró perem alatt ül. Teste egyszínű, vagy világos és sötét foltokkal és vonalakkal mintás. Háta többnyire egyöntetű sárgás, világosszürke, szürkésbarna vagy feketés, gyakran kis világos és sötét pöttyök borítják. Hasa krémsárga vagy …

A Páncélos seltopuzik ellenségeiként nagyobb emlősök, pl. a róka. ill. főként ragadozó madarak jöhetnek számításba. A fiatalokat a sünök és a kígyók is megeszik. Súlyosabb veszteségeket azonban csak az ember pusztításai okoznak. Általában kígyónak nézik és agyonütik őket. Az autóutakon lassan, gyámoltalanul átkúszó Páncélos seltopuzikokat is gyakran nemcsak véletlenül, hanem …

Jegyei: nagy, izmos, kígyóhoz hasonlító külsejű lábatlan gyík, jókora, hegyes fejjel és jól látható fülnyílással. Jellegzetes tekintete, csukható szeme és kerek szembogara van. Erős pikkelyekkel fedett testének oldalán a nyaktól a kloákáig érő barázda húzódik. Hosszú, a törzstől alig elváló, hegyes farka durva bánásmód esetén letörhet. Új, hegyes farok ekkor …

Magyarországon középhegységi erdeinkben mindenfelé gyakori. Élőhelye: napos vagy kissé árnyékolt, enyhén üde biotópok, gazdag talajközeli vegetációval és cserjeszinttel. Kedveli a dús aljnövényzetű, mohával, páfránnyal, korhadó farönkökkel és kövekkel borított aljzatú lombos erdőket, a lápokat, nedves réteket, valamint a parkokat és kerteket is. Északon elsősorban a síkságok lakója. A középhegységekben 1000 …

Jegyei: kígyószerűen nyújtott testű lábatlan gyíkféle, sima, fényes pikkelyek és rövid, a törzstől alig elkülönülő, tömpe orrban végződő fej jellemzik. Szemei kicsinyek, csukhatók, szivárványhártyája vörösessárga, szembogara pedig sötét. A farok hosszú, tompa végű, csak a gravid nősténynél határolható el könnyen a törzstől. A hátoldal a barna különböző árnyalatait öltheti, de …

Jegyei: nagyon változatos megjelenésű gyík, feje lapos, és teste is enyhén lapított, farka pedig hosszú, hegyes csúcsi részben végződik. Felülről alapszíne a szürke és a barna legkülönbözőbb árnyalatainak valamelyike, de olykor zöldes is lehet. A hímeknél a középső hátsáv lehet egyszínű vagy világos, elmosódott jegyek tarkíthatják, esetenként sötét foltcsík vagy …

Az Olasz faligyík életmódja: főként a talajon mozog, de sokat tartózkodik falakon vagy a hegyoldalba vágott utak sziklarézsűin is. Bár általában véve nem békés természetű faj, a legmegfelelőbb élőhelyeken – mint pl. a szeméttelepeken – gyakran nagy számban fordul elő. Az ilyen állatok a háztartási hulladék közt élnek, veszély esetén …

Jegyei: nagyra növő, erőteljes alkatú gyík, feje nyújtott, lapos, és farka is hosszú, elvékonyodó. A hát szürke, halványbarnás, olaj- vagy fényes zöld színű. Sok példány hátának közepén a tarkótól induló és a farok tövéig érő vékony, barna, feketén pettyes csík fut végig. Ezt oldalról világos és sötét foltok foghatják keretbe, …