Állatok

Az embolus a vérpályában úszó, sodródó idegen képlet, amely a szűkebb érszakaszban bárhol megakadhat, így bekövetkezhet az embólia, amely ugyancsak vérkeringési zavarral jár. Az embolus lehet a keletkezési helyéről leszakadt trombus vagy annak részlete, alkothatják sejtek, sejtcsoportok, zsírcseppek, levegő- és gázbuborékok, élősködők. A hanyatló szöveti folyamatok hátterében anyagcserezavarok állnak, amelyek …

A helyi kevésvérűség (isémia) kialakulásában összenyomatás, eltömődés vagy beidegzési zavar a kiváltó ok. A nyálkahártyák ekkor sápadtak, és a hiányos vérellátás következménye infarktus kialakulása lehet. A perifériás vérkeringés heveny összeomlása kollapszus formájában, enyhébb és rövidebb ideig jelentkezhet, agyi anémia fennállása mellett. Súlyosabb forma a sokk, amikor a vérnyomás jelentősen esik, …

A vérkeringés zavarai között jelentkezhet a helyi bővérűség (hiperémia). Az artériás bővérűség aktív formája (amikor az ún. terminális vérerek szinkronban tágulnak ki) a véráramlás gyorsulásával jár együtt az adott érszakaszban, pl. élettani jelenségként fokozott izommunka esetén az izomban. A terminális erek tágulata következtében, ha az odavezető arteriola idegimpulzusra összehúzódik, a …

Gyógyszert tartalmazó takarmánykeveréket csak az állatorvos rendelvényére vagy általa láttamozott megrendelésre lehet előállítani. A rendelvényt a keverőüzem a takarmány kiadásától egy évig köteles megőrizni. A gyógyszeres takarmánykeverék előállításához szükséges még a területileg illetékes állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás, gyógyszeres előkeverék előállításához az Állatgyógyászati Oltóanyag-, Gyógyszer- és Takarmány-ellenőrző Intézet előzetes véleménye is. …

Általános állásfoglalás, hogy a takarmány legyen egészséges, a termékre jellemző színű, szagú és ízű. Nem lehet rovarfertőzött és szennyezett. Ne legyen dohos, penészes, ragacsos, avas, romlottságra utaló, bűzös szagú. Nem tartalmazhat a takarmányt szennyező, mérgező részeket. Az állatok etetésére csak olyan takarmányt szabad felhasználni, amely az állat, illetőleg közvetve az …

Az izoflavonoidok ösztrogénaktivitása abban nyilvánul meg, hogy a funkcionális csoportjai (fenolos csoport, OH-csoport) térszerkezetben az ösztradiolhoz hasonlóan helyezkednek el, és hozzá hasonló módon képesek hidrogént megkötni. A növényi ösztrogének különböző koncentrátumban a takarmánynövények 80%-ában előfordulnak. Növényi ösztrogénben gazdag növények a pillangósvirágúak, a pázsitfűfélék fiatal hajtásai, a gabonafélék csírái stb. A …

A növényekben glukozid formában fordulnak elő. Csaknem kétezer ciánglukozid-tartalmú növényt tartanak nyilván, ezek közül 23 cianogén glukozid szerkezeti és kémiai tulajdonságát ismerik. Relatíve nagy koncentrációban található a szudáni cirokfűben (bugahányásig), a lenmagban, a hüvelyesekben, egyes fűfélékben. A ciánglukozidok közül legtöbbet tárgyalt a linamarin, a hüvelyesek és a lenmag cianidtartalmú glukozidja. …

A lucernaszaponinok a baromfiállományban hasmenést, a növekedésben való visszamaradást, tojástermelés-csökkenést okoznak (VEPEX, lucernalevélliszt). A lucernaszaponin a koleszterinnel a bélcsatornában molekulárisan kötődik és az ürülékkel eltávozik. A VEPEX-hez vagy a lucernalevéllisztet tartalmazó keverékekhez adott nagy (3-6%) koleszterintartalmú takarmányzsírral (sárga ipari zsír, T-1 zsír) az újszülött malacok hemolitikus sárgasága kivédhető volt. Hasonlóan …

Szapogeninből és cukormolekulából álló glukozidok. Kémiai struktúrájuk alapján lehetnek szteroidok és triterpének. A cukormentes triterpéneket szapotoxinnak nevezzük (p1. a konkolymag aglukonja). A szaponinok több mint 400 olyan növényben megtalálhatók, amelyek táplálkozásra és takarmányozásra alkalmasak. A legnagyobb szaponintartalmú növények: lucerna, lóhere, szójabab, cukorrépa, saláta, takarmányrépa stb. Funkciójuk a növényekben: szénhidrátraktár, baktericid …

Főleg magvakból vízzel vagy sóoldattal kivonható, cukorspecifikus sejtagglutináló fehérjék. Leggyakrabban a pillangósok, a burgonyafélék családjában találhatók viszonylag nagyobb koncentrációban. Jelenleg kb. ötvenféle, növényből tisztított, kémiailag azonosított lektint tartanak számon (pl. soyin, abrin, rizin, concanavalin A, búzacsíra-agglutin stb.). A különböző növények lektintartalma, összetétele, specifitása és toxicitása eltérő. A nagy lektintartalmú növények …