Baba – mama

4hónap: Már érdeklik az új játékok, hangok, emberek, élmények. Felismeri az ismerős tárgyakat és helyeket, megérti a rutin cselekvéssorokat. Az anya mellett vagy a cumisüveget meglátva izgatottá válik, mert tudja mi következik. Van már humorérzéke is, sokat mosolyog és az is előfordulhat, hogy már hangosan kacag egyes élményekre reagálva. Fejlődése …

2hónapos: A baba most már egyre gyakrabban mosolyog. Érdeklődve szemléli környezetét. A hang, a mozgás irányába néz, kitartóan figyeli a tárgyakat, az embereket, a mozgást, ezért mostantól egyik kedvenc elfoglaltsága lesz, hogy nézelődik. Fejlődése támogatása: Tegyük érdekessé környezetét színes tárgyakkal, fölé lógatható játékokkal, játszóhíddal, amit hanyatt fekve jól láthat, esetleg …

4hetes: A baba már érti a beszéd lényegét, azaz azt, hogy a szánkat kell mozgatni hozzá, ezért ő is ezzel próbálkozik. Tisztában van egyes hanglejtések jelentőségével is. Ha kedvesen és nyugodtan beszélünk hozzá, megnyugszik, ha kiabálunk vagy durván szólítjuk meg, kétségbeesik. Fejlődése támogatásához: Énekeljünk neki bölcsődalokat. Mivel már érzi a …

Egy héthónapos már egyre fogékonyabb minden hangra, legyen az emberi beszéd vagy zene. Gőgicsélésében már megjelennek a két szótagú szavak, jobban mondva megkettőzi az eddig kiejtett szótagokat: „maama”, „biibi”, „daada”. Nyolc hónapos korában a kisbaba folytatja a gagyogást, de azt is megtanulja, hogyan kiabáljon tudatosan, ha magára akarja vonni a …

Az értelem fejlődése Az újszülött agya gyakorlatilag sima, nincsenek rajta bemélyedések, az első pillanattól kezdve azonban, hogy a világra jön egyre több és több összeköttetés alakul ki az agyban, és nagyrészt mi szülők is felelősek vagyunk érte, mennyi inger éri a kicsit, mit tanul meg, milyen érzékszervei fejlődnek inkább. Az …

A két éves kisgyerek még nem tud körülírni dolgokat, amelyeket nem lát, nem tud megfogni, érinteni. Nem érti, mi az, hogy szép, nem tudja felfogni egészen azt, hogy valami üres vagy tele van és bár tudja, hogy a buborékok, amiket fúj, lebegnek, de „könnyű” és „nehéz” között még nem tud …

A fogalomalkotáshoz és a fogalmak alkalmazásához először meg kell értenie a gyereknek a „hasonló” és a „különböző” alapfogalmát, felismernie az egyes dolgok hasonlóságát, illetve különbözőségét, majd ezeket gondolatban összekapcsolnia. Másfél és kétéves kora között tapasztaljuk, hogy automatikusan végzi ezt a csoportosítást, amikor több olyan tárgy kerül eléje, amelyek hasonlóságot is …

Ahogy a kisgyerek gondolkodása bővül és bonyolultabbá válik, egyre fontosabb lesz a játék. Továbbra is a játék révén tanul meg újabb dolgokat, kezdi a világot olyannak látni, amilyen a valóságban. Korábban a játék háziállatokat szétválogatta, fajta szerint csoportosította, helyükre tette. Most már más szemmel látja őket, megérti, hogy van olyan …

Nagyon sokat számít, hogy milyen nyelvet használ a szülő, amikor a kicsi gyermekéhez beszél. A felnőttek a nagyobbacska gyerekkel összetettebb mondatokban beszélnek, hosszabb szavakat is belefűznek, illetve elvont gondolatokat is közölnek. Ne essünk bele abba a hibába, hogy „gyerekszinten” beszélünk vele és fölöslegesen is gyereknyelvet használunk. Sőt, szőjünk mondókánkba egy-egy …

Ebben az évben, de főleg a harmadik év második felében, nagy változás figyelhető meg a gyerek ismeretszerzésének módjában. Egy- és kétéves kora között a kisgyerek különálló dolgokat és eseményeket ismert meg, a tapasztalatokat egyenként szerezte, de csak ritkán fordult elő, hogy mindezt összefüggésbe hozta volna. A harmadik évben a gyerek …