A bakteriológiai vizsgálati eljárások négy csoportba oszthatók: morfológiai, biológiai, biokémiai és szerológiai eljárásokra. A morfológiai (alaki) vizsgálatok a baktériumok nagyságáról, alakjáról, szerkezetéről tájékoztatnak. A vizsgálat eszköze a mikroszkóp, amely a szabad szemmel nem látható mikrobákat megfelelően nagyítja. Többféle mikroszkóp van, közülük bakteriológiai vizsgálatra leggyakrabban a fénymikroszkópot használják, amelynek nagyítása 1000-1400-szoros. …
Érdekel a cikk folytatása? »A fertőző betegségek laboratóriumi diagnosztikája
Vizsgálati anyagok vétele és laboratóriumba küldése. A mikrobiológiai vizsgálatok eredményességének egyik alapfeltétele a szakszerű mintavétel és a vizsgálati anyagok idejekorán való eljuttatása a laboratóriumba. A vizsgálati anyagokat steril, a váladékjellegének megfelelő üveg vagy műanyag tartályba veszik és azt úgy küldik a laboratóriumba, hogy a váladék ezekből szállítás közben a környezetbe …
Érdekel a cikk folytatása? »Védőoltások
Az aktív immunizálást a fertőző betegségek megelőzésére alkalmazzák. A különböző fertőző betegségek ellen védőoltással elérhető védettség tartama nem egyforma. Például a gyermekbénulás elleni (Sabin – ejtsd: Szebin-féle) védőoltás hatása igen hosszú ideig, feltehetően évtizedekig vagy az egész életen át tart, az influenza elleni védőoltásé pedig 1 évnél is rövidebb ideig. …
Érdekel a cikk folytatása? »Az immuitás fontossága
A szerzett immunitás lehet természetes és mesterséges. 1. Szerzett természetes immunitás keletkezik egyes fertőző betegségek kiállása után. Az így létrejött immunitás tartama különböző fertőző betegségek esetében lényegesen eltér egymástól, pl. a kanyaró kiállása úgyszólván az egész életre védetté teszi a szervezetet, míg az influenza utáni immunitás csak rövid ideig tart. …
Érdekel a cikk folytatása? »Fogékonyság – immunitás
A járványfolyamat akkor marad fenn, ha a fertőzőforrásból a külvilágba került kórokozó valamilyen terjedési módon fogékony emberi szervezetbe jut. Az ember fogékonysága a különböző fertőző betegségekkel szemben eltérő. Vannak betegségek, amelyekre a fogékonyság általános (pL kanyaró, influenza stb.). Más betegségekben viszont akkor sem betegszik meg mindenki, ha a fertőzés összes …
Érdekel a cikk folytatása? »Asztma és allergia
Semmi sem fontosabb annál, minthogy jól tudjunk lélegezni. Sokan az egész napos légzésük során, még csak nem is gondolnak arra, hogy lélegeznek. Magyarországon egyre többen nem ilyen szerencsések. Ők asztmások vagy allergiások. Az asztmás beteg vesz egy levegőt és mindezért a másoknak természetes dologért nekik meg kell küzdeniük. A levegővétel …
Érdekel a cikk folytatása? »A komodói varánusz
Komodói varánusz (Varanus komodoensis), vagy ahogy még hívják a komodói sárkány, a varánuszfélék családjának legismertebb faja. A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös könyv listáján. Ez a varánusz a világ legnagyobb gyíkja, hossza átlagosan 2-3 méter, súlya 70 kg. A komodói sárkány az Indonéz-szigetvilág lakója. Csak pár kisebb szigeten él …
Érdekel a cikk folytatása? »Az anakonda táplálkozása és szaporodása
A nagy anakonda szaporodása Az anakonda párzási időszaka januártól júniusig tart. A párzási időszakban az ivarérett nőstény valóságos feromonösvényt hagy , amellyel egyszerre akár több hímet is magához vonz. Ezek között az illatanyagok között van légi úton terjedő is, ezért a hímek nemcsak a nőstény útvonalának irányából, hanem máshonnan is …
Érdekel a cikk folytatása? »Harapós teknős, az aligátor teknős
Az aligátor teknős az Amerikai Egyesült Államok délkeleti részén és Közép-Amerikában honos. Szereti a lassúbb folyású, zavaros vizű folyókat és tavakat. Kedveli a vízinövényekkel sűrűn benőtt területeket, ahol lesből támad áldozatára. Számuk a világon alacsony, de állománya még stabil. Az aligátor teknős Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listájába is bekerült, mint veszélyeztetett …
Érdekel a cikk folytatása? »A Himedzsi vár
A japán építészet egyik legcsodálatosabb remekműve Honsú szigetén található, Tokiótól 650 km-re nyugatra. A fából, kőből és némi fém felhasználásával készült Himedzsi várkastély építését 1580-ban kezdték meg a Himedzsi városa melletti hegytetőn, aztán a 17. század legelején kibővítették és megerősítették. Mint utóbb bebizonyosodott, erre nem igazán volt szükség, mert a …
Érdekel a cikk folytatása? »