Napjainkban sok őserdei nép úgy dönt, hogy asszimilálódik az őket körülvevő társadalomba. Olyan jellegzetes kulturális jegyeket tesznek magukévá, mint a pamut póló, vagy a műanyag edények. Lenyűgözik őket a motorok vagy a turisták napszemüvegei. Ahogy e felé a kultúra felé fordulnak, a sajátjuk lassan elveszik. Ahogyan a fiatalok egyre növekvő …

A trópusi esőerdők az idők kezdete óta szolgálják az emberiséget. Bár az élet az esőerdőben legkevésbé sem nevezhető könnyűnek, az ottani népek egész életüket az erdő köré szervezik, és rengeteget tudnak róla. Ismerik az ehető és a gyógyításra használható növényeket, és tudják, mennyire fontos a természetet érintetlenségében megőrizni. Ahogy az …

Ázsia a legsűrűbben lakott kontinens a világon. A túlnépesedések hatására sokan erdős területekre kényszerültek költözni, ahol azonban beleütközhetnek néhány ott maradt erdőlakóval. Délkelet-Ázsia eredeti őslakosai sötét bőrű, göndör hajú, széles orrú ausztraloidok voltak, akik közül néhány csoport Ausztráliát is benépesítette. Nem földművelők voltak, hanem vadászok, de számos növényt használtak mind …

Az aromaterápia az alternatív gyógyászat egyik népszerű ága. Bárhol alkalmazható, otthon, az irodában, autóban, ha úgy érezzük, az illóolajok illatára van szükségünk egy kis feltöltődéshez. Az agyunk az illatokat kétszer olyan gyorsan észleli, mint a fájdalmat. A szaglás az az érzékszerv, amely az információt egyenesen az idegrendszerhez juttatja. Az illóolajok …

A középkori nagy pestisjárványokat lehet. hogy nem is a patkányok terjesztették – erre a következtetésre jut Barney Sloane brit régész kutatásai után. Sloane korábban kiaknázatlan források alapján megrajzolta az 1348-49-es londoni pestis terjedésének idővonalát. E szerint a pestis novemberben jelent meg először, és áprilisban tetőzött. Ez arra utal, hogy a …

Lehetséges, hogy a rettegett fekete halált, amely Európa népességének majd felét elpusztította, nem is a patkányok okozták. Egy brit régész a kutatásai alapján kétségbe vonja, hogy a pestist bolhák és patkányok terjesztették, és hogy egyáltalán a bubópestis okozta a hatalmas járványt. Miután tíz évig kutatta, hogy mi lehet a fekete …

Az erszényes farkas vagy más néven tasmán tigris kipusztulásában közre játszott az a feltételezés, hogy a juhnyájakat tizedelte. Az faj utolsó évtizedeiben néhány csoport küzdelmet kezdett vívni a kihalásra ítélt faj megmentéséért, de a kormány nem tett semmit 1936 júliusáig. Két hónappal később a legutolsó példány egy tasmániai állatkertben pusztult …

Hetvenöt évvel ezelőtt pusztult el a legutolsó erszényes farkas – egy kutyaszerű, tigrismintázatú ragadozó – egy tasmániai állatkertben. Ez az állat, mely négymillió évig állt a táplálkozási lánc felső végén Ausztráliában és a környező szigeteken, azért halt ki, mert a juhnyájak megtizedelésével vádolták és jutalmat fizettek kilövésükért. Ma kutatások szerint …

Annak ellenére, hogy az egyiptomi gizai piramisok iránti érdeklődés egyre növekszik, valójában az amerikai kontinensen több piramist találhatunk, mint a világ többi részén együttvéve. Az olmékok, maják és aztékok mind piramisokat építettek isteneik számára és uralkodóik sírhelyéül. Sok városállamukban a piramis a mindennapi élet középpontjában állt, itt végezték szertartásaikat, az …

A VIII. és IX.század vége között valamilyen, egyelőre ismeretlen esemény alapjaiban rázta meg a maja civilizációt. A klasszikus kori városok délen egymás után elnéptelenedtek, és i.sz. 900-ra a civilizáció azon a területen összeomlott. Ennek oka egyelőre ismeretlen, bár a tudósok felállítottak néhány elméletet. Vannak, akik szerint a IX.századra a maják …