Állatok

A takarmányt az emlősállatokban a fogak, a madarakban a zúzógyomor erőteljes összehúzódása aprítja. Az aprításhoz a természetes körülmények között kavics szükséges. A kavics hiányában csökken a tápanyagok feltárása, romlik a tápanyagok kihasználása, csökken a tömeggyarapodás és takarmányértékesülés. Bizonyos esetekben tömegméretű megbetegedéssel is találkozhatunk. A veszteség csökkentésére javasolják, hogy az állatok …

A gyomor- és bélgyulladás a nagyüzemi gazdaságok, főleg a fiatal állatok közötti, nagy veszteséget okozó, jellegzetes betegsége. Az ellenálló képesség általános csökkenése esetén baktériumok, vírusok, paraziták, gombatoxinok, kémiai eredetű kórokok stb. hatására azonban idősebb állományokban is gyakran előfordul szórványosan vagy állomány szinten. Minthogy a gyomor, valamint a vékony- és vastagbél …

A felnőtt szarvasmarhák takarmánnyal gyakran vesznek fel különböző testidegen tárgyakat (drót, szeg, vasforgács, lemezdarabok, fémdarabok stb.). Ezek nagyobb fajsúlyuknál fogva a recésbe kerülnek, innen a kérődzés alkalmával sem mozdulnak el. A hegyes tárgyak az előgyomor erőteljes összehúzódására a recés falába fúródnak, és körülírt hashártyagyulladást okoznak. Tünetek. A betegség tünetei lassan …

Életveszélyben a bendő szúrcsapolása is alkalmazható. A szúrcsapolásra 15-20 cm hosszú, 9×3 mm-es, ovális keresztmetszetű, becsiszolt tőrrel ellátott trokárt használjunk. A beszúrás biztonságos helye a kérődzőkön baloldalt, a horpasz felett, az utolsó borda mögött háromujjnyira, az ágyékcsigolyák harántnyúlványaitól tenyérnyi szélességben van. A szúrcsapot határozott mozdulattal, a tőrrel együtt a jobb …

A kérődzők felfúvódásának lényege, hogy a bendőben keletkezett gáz eltávolodása (böfögés útján) a gázképződéssel nem tart lépést. A has – a gázfelhalmozódás ütemétől függően – különböző gyorsasággal kifeszül, légzési és vérkeringési zavarok jelentkeznek, s ebből eredően a gyógykezelés nélkül maradt állatok jelentős része elhullik. A betegségnek két alaptípusát ismerjük: a …

Az előgyomrok alkalózisa és az ammóniamérgezés heveny, félheveny vagy idült lefolyású. Hibás takarmánykészítésre, takarmányozásra visszavezethető emésztési és általános anyagforgalmi zavarral járó megbetegedés. A kórkép a tömegesen tartott állatállományban a „mérgezés” fogalmát kimerítő módon jelentkezik. A bendő pH-ja a normális (6,4-6,8) értékről lúgos irányba (pH 8,0-8,5) eltolódik, és a fermentáció számára …

A betegséget az váltja ki, hogy a bendőben, többnyire külső körülmények hatására, a mikrobiológiai folyamatok lelassulnak anélkül, hogy rendellenes bomlástermékek keletkeznének. A kóros biokémiai, illetve élettani folyamatok (bendőmegterhelés, renyheség stb.) többnyire állományi szinten jelentkezhetnek, de előfordulnak egy-egy állatcsoporton belül egyedekben is. A betegséget gyakran a takarmányozási technológiával összefüggő hibák váltják …

A kérődző háziállatoknak összetett, több üregű gyomra van, amely különleges nyálkahártyával bélelt előgyomrokból és a tulajdonképpeni mirigyes gyomorból áll. Az előgyomrok közül a bendő (rumen) a legnagyobb, a recés (reticulum) és a leveles vagy százrétű (omasus) lényegesen kisebb. Az újszülött állat előgyomorai kicsinyek. A bendő és a recés erősebben fejlődik, …

Főként a szarvasmarhák, ritkábban a lovak és a sertések megbetegedése, amely rendszerint egyedi megbetegedés formájában jelentkezik. A szarvasmarhákban felfúvódással jár együtt. A hosszabb ideig való eltömődés a nyelőcső falának elhalása miatt veszélyes. A szarvasmarhát a mohó takarmányfelvétel (répa, burgonya, alma, répafejes szilázs, szárított répaszelet), a gümőkór, a sugárgombás betegségek következtében …

A szájgyulladás a szájüreg, az ajkak, a nyelv és az íny nyálkahártyájának gyulladása. Jelentősége egyrészt abban nyilvánul meg, hogy az állatok a nyálkahártya fájdalmassága miatt a szokásosnál jóval kevesebb takarmányt fogyasztanak, másrészt a fertőző betegségeknek vagy a toxikózisoknak lehet első, feltűnő tünete. Tünetek. A szájgyulladásra általánosan jellemző az óvatos evés, …