Egészség és fitness

Cselekvéseink indítékai azok a késztetések, amelyeket valamely szükséglet jelentkezése hoz létre. Ezeket a késztetéseket, belső hajtóerőket, amelyek viselkedésre irányulnak, nevezzük motivációnak. A motiváció latin eredetű szó, a movere = mozogni, mozgatni, mozgató „erő”-ből származik. Tágabb értelemben minden célirányos viselkedést motivált viselkedésnek nevezünk. Ide tartoznak a biológiai eredetű túlélési motívumok ( …

Az érzelem nem más, mint egy szubjektív viszony tárgyhoz, jelenséghez, embertársainkhoz, és önmagunkhoz. Az érzelem az egyik leggyakrabban télt pszichés jelenség. Az emberek esetében rendkívüli gazdagságával találkozunk, mint az öröm, a bánat, a félelem, a harag, a szeretet, és a többi. Az érzelmek alapján minősítjük az információkat, a gondolatokat, de …

Érzékszerveinket minden pillanatban az ingerek ezrei érik, azonban csak egy kis részét használjuk fel, azt amire szándékosan vagy önkéntelenül odafigyelünk, a többi elvész számunkra. De miképp tudjuk kiemelni a számunkra fontosat, érdekeset? A megértést segítheti egy hasonlat: ahogyan egy mozgatható reflektor fénycsóváját ráirányítjuk valamire, és ezáltal azt kiemeljük, láthatóvá tesszük, …

Bármennyire is érdekes valami a kezdetben, figyelmünk hamar lankadni kezd. Egy unalmas környezetben, ahol alig-alig történik valami, az éberség alábbhagy, elálmosodunk. Miért csökken a figyelem, ha valamilyen egyhangú, monoton feladatot kell teljesítenünk? A hosszú, monoton feladat esetén az ingerek nem állandó gyakorisággal jelennek meg. Ilyen például egy éjjeliőr feladata, akinek …

Az a képességünk, hogy hihetetlen mennyiségű információt tudunk elraktározni agyunkban, annyira természetes, hogy emlékezetünkkel csak olyankor foglalkozunk, amikor éppen nem jut valami az eszünkbe. Képesek vagyunk egy frissen kikeresett telefonszámot addig a fejünkben tartani, amíg tárcsázunk, azután persze elfelejtjük. Ha gyakran hívjuk ezt a számot, egy idő után már nem …

A képzeletnek fontos szerepe van életünkben úgy, mint a valóságból táplálkozó, és egyben a valóság megismerését szolgáló lelki folyamat. Téves azt gondolni, hogy csupán a művészeknek, vagy tudósoknak, feltalálóknak van szükségük képzeletre. Képzelet kell ahhoz is, hogy a mérnök épületeket, üzemeket, hidakat tervezzen, de képzelet szükséges a mindennapi munkánk, a …

A világ megismerése nem egy passzív információ befogadás, hanem egy igenis konstruktív folyamat. Tanulmányaink miatt emelhetjük ki egy-egy részét aszerint, hogy például az információ felvételét vagy tárolását vizsgáljuk. E részterületek elkülönített vizsgálata azonban önmagában csak mechanikus elvek felállítását teszi lehetővé. A megismerés részfolyamatainak ( például észlelés, emlékezés, figyelem) közös eleme …

A fogalomalkotás nem más, mint a kategorizáció megtanulása; vagyis képesek vagyunk a dolgokat valamilyen módon csoportosítani a közöttük meglévő vagy feltételezett kapcsolatok alapján ( hasonlóság, ellentétesség, és a többi). Ily módon alakítunk ki olyan kategóriákat, fogalmakat amelyek mentén tudásunk szerveződik. A kategorizáció lehetővé teszi a jelenségek gyorsabb, egyszerűbb kezelését. A …

A pszichológiai hatások egyik legfontosabb területe a „tanulás”. A mindennapi nyelvben gyakran használjuk a tanulás szót, például, amikor megtanulunk járni, írni-olvasni, autót vezetni, főzni, és a többi. A tanulás folyamata nagyon egyszerűnek tűnhet a diák számára, – aki egész életében ezt csinálta – hiszen a tanulás egyszerűen ismétlés, gyakorlás kérdése …

A kutatások hosszú időn keresztül azt feltételezték, hogy a tanulás nem vizsgálható kísérletileg. Azt természetesen tudták, hogy létezik tanulás, de a folyamatot nehezen megfoghatónak, és túl finomnak tartották ahhoz, hogy vizsgálható legyen. Ebbinghaus 1885-ben talált egy módszert a bonyolultság bizonyos fokú megbecsülésére és ezzel megnyitotta az utat a tanulás kutatásában. …