Tag Archives: betegség

A csökkent elszarusodás ritkán mutatkozik: rendszerint sorvasztó betegségekhez, tartós éhezéshez társultan. A rendellenesen való szaruképződés (parakeratózis) klinikai képe hasonlít a hiperkeratózishoz, attól csak szövettanilag ismerhető fel. Gyakran társul a bőr gyulladásához és ödémájához. Sertésekben cinkhiány alkalmával fordul elő. Az epidermisz mélyebb rétegeiben meginduló elszarusodást diszkeratózisnak nevezzük. Az elhalás (nekrózis) alkalmával …

A bilirubin (és oxidált alakja, a biliverdin) felhalmozódása a szervezetben sárgaság (ikterusz) kialakulását okozza. A pusztuló vörösvértesteket fagocitáló sejtekben jön létre a hemoglobin bomlástermékeként a bilirubin, az epefesték. Az epefestékből adódó sárga szín a kötőhártyán, a savóshártyákon, a bőr alatti kötőszövetben, az izompólyákban stb. jellegzetes klinikai, kórbonctani következmény. Kiváltó ok …

A fehérje-anyagcsere zavarai között említhető az extracelluláris hialinos elfajulás. A hialin a fehérjén kívül lipideket és poliszacharidokat is tartalmaz, időként mészsólerakódás is előfordul benne. A kötőszövet hialinizációja akkor következik be, ha abban a pH savas irányba tolódik el. A hialinlerakódás helyi folyamatként (idült vesegyulladás) vagy fertőző betegségek esetén (pl. sertéspestis) …

A kóros nyálkatermelés alkalmával a mucin és mucinszerű anyagok megjelenhetnek intra- és extracellulárisan, lehetnek hám- és kötőszövet eredetűek, ilyen esetben mennyiségük fokozott. A hám eredetű mucin a nyálkahártyát sikamlóssá teszi, védi és óvja a kiszáradástól. Kóros körülmények között a nyálkamirigyekben és a nyálkahártyák kehelysejtjeiben fokozódik a nyálkatermelés. A mucin üvegszerűen …

A sejtosztódás zavarát okozhatják ionizáló sugarak vagy különböző kémiai anyagok. Ezek elsődleges hatása érvényesülhet sejtosztódáskor a mitózis során vagy másodlagos hatás jelentkezhet a sejt nyugalmi szakaszában. Ennek következtében egy- vagy többmagvú óriássejtek, széttöredezett kromoszómák stb. keletkeznek. A szervezet vízforgalmának zavarai között említhetjük a vizenyőt (ödémát), amikor a szövethézagokban halmozódik fel …

Az embolus a vérpályában úszó, sodródó idegen képlet, amely a szűkebb érszakaszban bárhol megakadhat, így bekövetkezhet az embólia, amely ugyancsak vérkeringési zavarral jár. Az embolus lehet a keletkezési helyéről leszakadt trombus vagy annak részlete, alkothatják sejtek, sejtcsoportok, zsírcseppek, levegő- és gázbuborékok, élősködők. A hanyatló szöveti folyamatok hátterében anyagcserezavarok állnak, amelyek …

A helyi kevésvérűség (isémia) kialakulásában összenyomatás, eltömődés vagy beidegzési zavar a kiváltó ok. A nyálkahártyák ekkor sápadtak, és a hiányos vérellátás következménye infarktus kialakulása lehet. A perifériás vérkeringés heveny összeomlása kollapszus formájában, enyhébb és rövidebb ideig jelentkezhet, agyi anémia fennállása mellett. Súlyosabb forma a sokk, amikor a vérnyomás jelentősen esik, …

A vérkeringés zavarai között jelentkezhet a helyi bővérűség (hiperémia). Az artériás bővérűség aktív formája (amikor az ún. terminális vérerek szinkronban tágulnak ki) a véráramlás gyorsulásával jár együtt az adott érszakaszban, pl. élettani jelenségként fokozott izommunka esetén az izomban. A terminális erek tágulata következtében, ha az odavezető arteriola idegimpulzusra összehúzódik, a …

Gyógyszert tartalmazó takarmánykeveréket csak az állatorvos rendelvényére vagy általa láttamozott megrendelésre lehet előállítani. A rendelvényt a keverőüzem a takarmány kiadásától egy évig köteles megőrizni. A gyógyszeres takarmánykeverék előállításához szükséges még a területileg illetékes állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás, gyógyszeres előkeverék előállításához az Állatgyógyászati Oltóanyag-, Gyógyszer- és Takarmány-ellenőrző Intézet előzetes véleménye is. …

Általános állásfoglalás, hogy a takarmány legyen egészséges, a termékre jellemző színű, szagú és ízű. Nem lehet rovarfertőzött és szennyezett. Ne legyen dohos, penészes, ragacsos, avas, romlottságra utaló, bűzös szagú. Nem tartalmazhat a takarmányt szennyező, mérgező részeket. Az állatok etetésére csak olyan takarmányt szabad felhasználni, amely az állat, illetőleg közvetve az …