A sisakos vagy déli kazuár (Casuarius casuarius) Ausztrália északnyugati részén, Új-Guinea szigetén és más környező szigeteken honos. Élőhelyének jó részét elvesztette a mezőgazdaságnak és az emberi letelepedésnek következtében. Sokukat autó üt el vagy kutyák kapják el. Természetes élőhelye a trópusi esőerdő, mangrove-erdő vagy egyes mocsarak.Mindenevő, gyümölcsöket, fűféléket, gombákat és kisebb …

A közönséges mókusmajmot nevezik röviden mókusmajomnak. Korábban emlegették halálfejes majomként is, de ez az elnevezés már nemigen használatos. Dél-Amerika sűrű erdeiben és trópusi esőerdeiben él (Guyana, Suriname, Francia Guiana, Brazília, Kolumbia, Ecuador, Peru, Bolívia, Venezuela területén). A mókusmajom (Saimiri sciureus) hossza 32 cm körüli, farka valamivel hosszabb, kb. 41 cm, …

A szurikáta az egyik legkarizmatikusabb kis emlős. A mongúzfélék családjába tartozik (latin nevén Suricata suricatta). Afrika déli részén él, Dél-Afrika, Botswana, Namibia, Angola területén, sivatagban, félsivatagban, füves területeken. Kb. 24 cm hosszú, 2o cm hosszú farokkal, és csak néhány száz grammot nyom. Szeme körül fekete folt van, ami a nap …

A rövid arcú kenguruk egyetlen megmaradt képviselője (latin nevén Lagostrophus fasciatus ). Ebbe a csoportba valaha mintegy 12 faj tartozott, közöttük egyes fajok hatalmasra nőttek: akár 2oo kilogrammosra és 3 méter magasra. A mai keresztsávos nyúlkenguru azonban kisebb mint a házi macska. A végveszélyben lévő keresztsávos nyúlkengurut leginkább a rókák …

Ausztráliában két fán élő kengurufaj létezik, közülük a Bennett-kúszókenguru az egyik. Bár a Bennett-kúszókenguruk száma növekszik, ám amióta nem vadászható, mégis veszélyben vannak, mivel élőterületük nagyon kicsi: az északkelet-ausztráliai Daintree folyó könyékén kívül sehol máshol nem találhatóak meg. Ezért végzetes lehet a faj számára például egy tűzvész vagy más természeti …

A vízilónak két alfaja létezik: a folyami vagy közönséges víziló, illetve a kisebb méretű törpe víziló, amely az embernek körülbelül derékmagasságáig ér. A közönséges víziló a harmadik legnagyobb és legnehezebb állat a világon, akár 4 ezer kg-ot nyomhat. Afrikában honos. Mindkét alfajnak hordószerű testalkata, rövid zömök lába van és szinte …

Az afrikai elefánt a legnagyobb ma élő emlős. Két alfaja ismert: a szavannákon élő (Loxodonta africana africana) és az erdőkben élő (Loxodonta africana cyclotis). Az afrikai elefánt háta (szemben az indiaiéval) homorú, füle nagy, legyezőszerű, amivel hűteni tudja magát. Igen éles a hallása. Mindkét nemnek van agyara, ami kétéves kor …

A zsiráf a legmagasabb az emlősök között, Afrikában él, kilenc különböző alfaja ismert (latin nevén Giraffa camelopardalis). Már születésekor kb. 18O cm magas. Hosszú nyakáról, hosszú lábairól, foltos mintázatáról ismeretes, ami minden zsiráfnál egyedi. Fején kisebb, kb. 15 cm-es szarvat visel, ami a fej védelmére szolgál, és amit a hím …

A panda vagy óriás panda (meg kell különböztetnünk a kis pandától) Közép- és Dél-Kína erdős vidékein honos. Valaha alacsonyabban fekvő vidékeken is élt, dzsungelekben, füves pusztákon, de a terjedő megművelt földterületek visszaszorították a hegyekbe. A panda mindenevő, sokféle táplálékot fogyaszt a méztől kezdve a halon át a kisebb emlősökig. Azonban …

Az orangután emberszabású majom, Borneó és Szumátra esőerdeiben honos. Mára veszélyeztetetté vált. Becslések szerint legfeljebb 7o ooo körüli lehet a vadon élő orangutánok száma, és félő, hogy ha semmi nem történik, ami megállítaná rohamosan csökkenő számukat, akkor tíz éven belül kihalhatnak. Az orangután intelligenciájáról, hosszú kezéről és narancsos színéről ismert. …