A szervi hajlamosság alapján ismeretes a lovak vastagbél-csavarodása, a remesebél felfüggesztésének anatómiai sajátossága pedig helyzetváltozást okozhat. Tüdőbeli hegek környékén, gyulladás következményeként, a terület csökkent ellenálló képessége miatt könnyen fejlődik ki ismételt gyulladásos folyamat. Az egyedi hajlamosság részben öröklött, részben pedig a méhen belüli és/vagy kívüli élet során szerzett tulajdonságok függvénye, …
Érdekel a cikk folytatása? »Állategészségvédelem: A hajlamosság (diszpozíció)
Hajlamosság fogalmán értjük az állati szervezet fogékonyságát a kórok iránt, a betegségre (sérülésre) való készséget. A diszpozíció alkati és kondícióbeli, örökletes és szerzett tulajdonságokon alapszik. A faji hajlamosságot örökletes alapon magyarázhatjuk. A szarvasmarha öröklött faji tulajdonsága következtében fogékony, hajlamos a ragadós száj- és körömfájásra, a brucellózisra, a streptokokkuszok vagy sztafilokokkuszok …
Érdekel a cikk folytatása? »Állategészségvédelem: Az erőnléti állapot (kondíció)
Az alkat egyedi jellegét már régen igyekeztek tipizálni. Az egyes típusok a külső megjelenésen (habitus) alapulnak, a külső, alakbeli jellemzőkből igyekeztek a belsőkre következtetni. A háziállatok Sigaud beosztása szerint muszkulárisz, reszpiratórikusz és digesztívusz típusra oszthatók. Állattenyésztési tapasztalatok szerint a jól tejelő tehén általában reszpiratórikusz, a hízlalásra alkalmas szarvasmarha a digesztivusz …
Érdekel a cikk folytatása? »Állategészségvédelem: Alkati kérdés a betegségek ellen
Az alkat részben öröklött tényezőkön alapszik, azonban az élő szervezet további fejlődésének ezek csupán kezdeti alapját képezik. Az élet során az egyes szervek, szervrendszerek működésük minőségi és mennyiségi eltérése következtében a többihez viszonyítva erőteljesebben vagy éppen gyengébben fejlődnek. Ez okozza azt a jelenséget, hogy az életkor előrehaladásával ugyanaz a szervezet …
Érdekel a cikk folytatása? »Állategészség védelem: Belső tényezők
Állat-egészségügyi szempontból aggályos és kedvezőtlen, ha a keveréktakarmányt vagy az állatok napi takarmányadagját nem megfelelően állítják össze, jóllehet a takarmány összetétele kifogástalan. Ugyancsak kedvezőtlen az etetési technológiától, az etetés módjától való eltérés, még kifogástalan minőségű takarmány esetén is. A takarmánykeverő üzemek higiéniai védelmét az állattartó telepekéhez hasonlóan szükséges megoldani. Rendkívül …
Érdekel a cikk folytatása? »Állategészség védelem: A takarmány-alapanyagok
A takarmány-alapanyagok, a szemes takarmányok termesztése vagy raktározása során gondot jelenthet a penészgombák (Acremonium, Alternaria, Chaetomium, Fusarium, Helminthosporium, illetve Absidia, Aspergillus, Mucor, Penicillium, Rhizopus) megjelenése, elszaporodása a takarmányban. Ilyenkor a penészgombák jelentős mennyiségű növényi táplálóanyagot használnak fel elszaporodásukhoz, ami gazdasági kárt okoz. Más esetben csökkentik a vetőmag csírázóképességét, megtámadják a …
Érdekel a cikk folytatása? »Állategészség védelem: A takarmányozási környezet tényezői
Ilyen esetben a tehénállásokat úgy kell kialakítani, hogy az állat közvetlenül a trágyacsatornába ürítsen; innen a trágyát mechanikus úton távolítják el. A padozat lejtése 3-4%-os, ami elősegíti a vizelet elfolyását, a padozat mielőbbi felszáradását. Sertésistállókban a megfelelő higiéniai állapot biztosítása nagymértékben függ attól, hogy az állatok megszokják a trágyázótérre való …
Érdekel a cikk folytatása? »Állategészség védelem: Az almos és alom nélküli padlók
Az almos padlók tömör felületén 5-10 cm-es vastagságban szalmát, fűrészport, faforgácsot (nedvszívás) alkalmaznak, ezt az alomanyagot meghatározott időközönként cserélik. Az alom nélküli padlók tömör felülete jelenti az állat számára a pihenőhelyet, ezért célszerű meleg padlót alkalmazni. Ennek lejtése a trágyalécsatorna felé 1-3%-os lehet, így kötött tartású tehénistállókban elkerülhető a hüvely- …
Érdekel a cikk folytatása? »Állategészség védelem: Az istálló padozata
A tetők fedésére szerves (nád, zsúp, fagyapot lemez) vagy szervetlen anyagokat (cserép, pala, hullámpala) széles körben használnak. A szerves anyagok nem a legmegfelelőbbek, mert a nedvesség hatására penészedés indul meg, így nem időtállóak, tönkremennek. A padozat szerepe a régebbi istállókban kevésbé volt meghatározó tényező az állattartásban, mert rendszeres almozás esetén …
Érdekel a cikk folytatása? »Állategészség védelem: Az istálló tetőszerkezete
Az istálló tetőszerkezete két részből áll: az egyik a födém, amely a hőszigetelést és a teherhordást, a másik a tetőhéjazat, amely a csapadékvédelmet biztosítja. E két elem gyakran egybeépített, ún. tetőfödém, amely különböző szerkezeti elemekből és rétegekből tevődik össze, és együttesen oldja meg az előzőekben említett funkciókat. A födém hőszigetelése …
Érdekel a cikk folytatása? »