Hüllők

Angolul megnevezett Green iguana amely a Pikkelyes hüllők rendjébe és azon belül a Leguánfélék (Iguanidae) családjába tartozik, amely Nyugat-Indiai-szigetek, Közép- és Dél-Amerika trópusi esőerdőiben él és fordul leginkább elő. Első látásra félelmetes sárkányokra hasonlítana de békés növényevők akik főként leveleket, virágokat és gyümölcsöt, esetenként tojást, gerincteleneket és kisebb gerinceseket fogyaszt. …

Ez a nem veszélyeztetett állat az USA szárazabb déli területeinek jellegzetes siklóféléje,és az európai erdei sikló közeli rokona. Elsősorban éjszaka mozog, ritkán már kora este elindul vadászni. Jól kúszik fára, sokszor keresi fel az elhagyatott házakat. Testén az oldalak éles szögben csatlakoznak a hashoz, ami megkönnyíti a falakon és fakérgen …

Előfordulása Szenegáltól Szudánig van ahol 90-180 cm is megnőhet. Bár kis méretű óriáskígyó, az afrikai pitonok között ez a faj a legkisebb, de igen tekintélyes. A szárazabb évszakban nappal más állat által ásott földalatti üregekben rejtőzik, és éjszaka vadászik főleg rágcsálókra, épp ezért szeme gyengébb, és elsősorban a száján lévő …

A régi világ legnagyobb termetű szárazföldi teknősfaj családjába tartozik. Angolul African Spurred Tortoise avagy rendileg a teknősök rendje. Fő előfordulása a Szaharától induló déli perem mentén egészen Szenegáltól Eritreáig. Általános testtömege 30-50 kg közötti és testhossza elérheti a 80cm is. Tápláléka növény és elsősorban fűféléket legel vagyis növényevő. Egy szaporodási …

A különleges Indonéz világ fényét emeli a dinoszauruszok utolsó leszármazottja, a komodóis sárkány. Az óriás méretű gyík élőhelye egyre inkább emberlakta hellyé vált, így gyakran előfordul, hogy emberekre támadnak. A sárkány 2-3 méteresre nőhet, és körülbelül 70 kg-ot nyom, húsevő életmódja miatt, a legnagyobb ragadozó a Komodo-szigeteken. Gyorsasága és a …

A mocsári teknős az egyetlen Magyarországon vadon élő faj, viszont a vörös fülű ékszerteknős elterjedése miatt egyre inkább a kihalás fenyegeti. Emiatt védett állatnak számít. Ezen kívül ennek a kis állatkának nincsenek hatalmas igényei, hiszen a magyar időjáráshoz már hozzá van szokva. Mint a többi teknőst, ezt a fajtát is …

Elefántteknős ( Testudo elephantopus ) Az elefántteknős vagy más néven galápagosi óriásteknő a Galápagos szigetcsoport egyes szigetein őshonos állat. Mérete meghökkentően hatalmas: egyes példányok 1,50 méter hosszúak, 1,20 méter szélesek és csaknem 1 méter magasak. Nedvdús nővényekkel, kaktuszokkal táplálkoznak. Az óriási hüllők, körülöttük a szigeten jellemző fekete lávával és nagy …

Zöld levelibéka ( Hyla arborea ) A levelibéka Európa egyetlen fán lakó kétéltűje. Mintegy 5 cm hosszú, sima, fénylő hátú béka. Színe általában zöld, de hangulatától és környezetétől függően világossárgától barnáig változhat. „Kedvenc” színe azonban a „fűzöld”,ami jól beleolvad a lombkorona színébe. Has oldala fehéres. A hát és a has …

A nyílméregbékák rendkívül rikító, harsány színekben pompáznak, és a természettudósok legalább kétszázötven fajtát fedeztek fel eddig, de még korántsem biztos, hogy az összes fajtát megtalálták. A békák által termelt mérget a trópusi Amerika őslakosai már évezredek óta használják, bekenik vele a nyilaik hegyét, így a zsákmányt egy pillanat alatt le …

A világ öt tengeri teknősfaja közül a Mafia-szigeten négy honos. A tengeri teknősök a következők, levesteknős, cserepesteknős, kérgesteknős, álcsrepesteknős, olajzöld fattyúteknős. A levesteknősök a Mafia-szigeten mindig is nagy becsben voltak tartva, azonban régebben ennek az volt az oka, hogy megették őket, és a tojásaikat is. Emiatt az idők során a …